Amit a ShotKam tanított nekem a lövészetről

Írta: Tom Sykes, a ShotKam tartalomkészítője és közösségimédia-menedzsere

Életem nagy részében lövészettel foglalkoztam, és tisztességes szintet értem el, ezért más lövők gyakran kérdezik tőlem: „Neked mit ad a ShotKam használata?” Érdekes kérdés, amelyet érdemesnek tartottam ebben a cikkben körüljárni.

Több mint 30 év lövészet után is tanulok a ShotKam-felvételeimből olyan dolgokat, amelyekre önmagában a tapasztalat nem tanított meg.

Bevezetés

Ha követed a ShotKamot a közösségi médiában, valószínűleg már láttál néhány felvételt a lövéseimről. Több mint tíz éve használok ShotKamot. Egy régebbi modellel kezdtem, amelyet terepen teszteltem egy magazin számára, amelynek akkoriban írtam. Médiavállalkozásom 2020-ban kezdett szorosabban együttműködni a ShotKammal: hivatalosan is tartalmakat kezdtünk készíteni, és segítettünk a közösségi felületek kezelésében.

Ahhoz, hogy elmagyarázzam, hogyan segített nekem a ShotKam, egészen addig kell visszamennünk, amikor először vettem fegyvert a kezembe, és elkezdtem felfedezni a lövészetet.

Ahol minden elkezdődött

Az Egyesült Királyságban nőttem fel, és már jóval az első saját lövésem előtt elkísértem apámat és a bátyámat vadászni és lőni. Legkorábbi emlékeim között vannak a vadászkutyáink, és ahogy a pálya széléről figyeltem őket: a koronglőtéren és a galambleshelyen töltött nyári napoktól a fagyos, hajtott szárnyasvadászatokig és vízivadászatokig. Légpuskával kezdtem papírcélokra lövöldözni, majd apám és más segítőim támogatásával sörétes puskával egyszerű korongokra tértem át.

Tízéves sem voltam, ezért nehezen értettem meg az előretartás és a lövéstechnika alapjait. Próbálkozásokon és hibákon keresztül fokozatosan felépítettem magamban a célképek egyfajta tárházát, amely felnőttként is jól szolgált. Nehéz, időnként szélsőségesen nehéz célokat is eltaláltam, de nem mindig tudtam megismételni ezeket az eredményeket. Erősen az ösztöneimre hagyatkoztam anélkül, hogy teljesen értettem volna, mitől sikeres egy lövés.

Az első tapasztalatom a ShotKammal

Ugorjunk előre a húszas éveim közepére, amikor végre hozzájutottam egy forradalmi technológiához, a ShotKamhoz. Úgy gondolom, az elsők között szereztem be az Egyesült Királyságban, nem sokkal azután, hogy szélesebb körben elérhetővé vált.

Először láthattam pontosan, mi történik a lövés irányában, és a felvételek egyértelműen megmutatták, mit csinálok. Akkoriban nagyon kevés ShotKam-tartalom volt az interneten, szemben a mai világmárkával és a közösségi médiában látható rengeteg videóval. Amikor elkezdtem használni, valóban úgy éreztem, mintha más szemszögből látnám a világot.

Emlékszem az első próbára a helyi koronglőtéren. A felvételek helyszíni, majd otthoni visszanézése azonnal sokkal többet tanított a technikámról, mint vártam. Még azt a feltételezésemet is megerősítette, hogy állandó előretartással lövök.

Tanulás a saját felvételeimből

Az első években a ShotKam segített bővíteni a célképeim tárházát, és egyenletesebbé tette a teljesítményemet. A vad viselkedését is jobban megértettem.

Hihetetlenül hasznos volt képkockáról képkockára figyelni egy villámgyors csörgő récét, miközben kitérő manővereket végzett, másodpercenként 120 képkockás felvételeken. Ez még szembetűnőbb volt a csókákról készült videóknál. Ezek az Egyesült Királyságban gyakori, kisebb varjúfélék különösen nehezen találhatók el egyenletesen, mert a következő lövések elkerülésére gyakran kiszámíthatatlanul irányt váltanak.

Az elhibázott lövések visszanézése a leshelyen gyakran megmutatta, hogy elsiettem-e a lövést, vagy rossz vonalon követtem a madarat. Így azonnal tudtam módosítani.

Az évek során több ezer videóból szerzett ismeretek jobb lövővé tettek.

Valami új kipróbálása

Újabb fontos tanulási lehetőség adódott, amikor másoknak is odaadtam a ShotKamomat. Egy Antoine-nal, a galambvadászat szakértőjével töltött forgatási napon kölcsönadtam neki a kamerámat, hogy további nézőpontokat rögzítsünk egy YouTube-videóhoz. Megmutatta tudását a galambleshelyen, és sokkal egyenletesebben lőtt nálam. Órákon át elemeztem a felvételeit, figyeltem a technikáját és a stílusát, hogy kiderítsem, mit vehetek át a saját teljesítményem javítására.

A ShotKam saját oktatóvideóiból is sokat tanultam. Szerencsém volt Jonny Cartert és Josh Brownt fotózni a Master Sporting Clays sorozat forgatásán. Nagyszerű alkalom volt meghallgatni, ahogy egy profi edző elmagyarázza a fegyver kiindulási pontjainak és a különböző lövési stílusoknak a részleteit. Ezek az ismeretek később segítettek a saját lövészetem fejlesztésében.

Amikor ma megérkezem egy koronglövő álláshoz, időt szánok azokra a részletekre, amelyeket korábban talán figyelmen kívül hagytam. Igyekszem nem kikapcsolni a gondolkodást, és világos terv nélkül csak annyit kiáltani: „Pull!” Jó szándékom ellenére vadászat közben néha még visszatér ez a szokás. A régi beidegződések nehezen változnak, és időnként még mindig leadok egy gyors, ösztönös lövést, valószínűleg gyakrabban, mint szívesen bevallanám.

Lövészet a mindennapokban

A közösségi médiába szánt felvételeken túl a ShotKam egyik legnagyobb előnye, hogy menet közben korrigálhatom és fejleszthetem a lövéseimet. Manapság a ShotKam Gen 4 kamerát használom, amely élesebb videót és hosszabb akkumulátor-üzemidőt kínál a korábbi modelleknél. A tisztább felvételek segítenek elemezni a technikám apró részleteit, a hosszabb üzemidő pedig egész napos felvételkészítést tesz lehetővé.

A koronglőtéren gyakran meggyűlik a bajom egy adott céllal. Sokszor elég visszanézni a felvételt a ShotKam mobilalkalmazásban, hogy kiderüljön, fölélövök-e, túl sok előretartást adok-e, vagy lemaradok-e a cél mögött. A probléma gyors felismerése sokkal könnyebbé teszi a technika javítását és a helyes ritmus visszanyerését.

Ezt különösen értékesnek találom szárnyasvadászat közben. A hibák felismerése és szinte valós idejű kijavítása biztosan segített abban, hogy több vadat vigyek haza az asztalra. A felvételeket még olyan elejtett madarak megtalálásához is használtam, amelyek sűrű növényzetbe estek!

Tanulás a ShotKam közösségétől

A ShotKamnál végzett munkám révén más felhasználók felvételeit is láthatom, akár megjelölnek minket a közösségi médiában, akár a ShotKam Community Facebook-csoportban osztják meg őket. Így mindannyian segítetek bővíteni a lövészettel és a vad viselkedésével kapcsolatos tudásomat.

Például még soha nem vadásztam vaddisznóra hajtásban Európában, de a sok témába vágó videó után úgy érzem, sokkal jobban tudnám, mire számítsak és hogyan kezdjek hozzá.

Visszatekintve bárcsak már a kezdetektől lett volna ShotKamom. Hatalmas előny pontosan látni, mit csinál a csőtorkolat a célhoz képest, különösen annak, aki még tanulja a sportot. Kétségtelenül segített volna a technikám fejlesztésében és a gyorsabb fejlődésben.

Záró gondolatok

A legtöbb lövőhöz hasonlóan nem áltatom magam azzal, hogy tökéletesen elsajátítottam ezt a sportot. Biztosan nem vagyok George Digweed, és tudom, hogy mindig van hová fejlődni. Továbbra is új technikákat próbálok ki, tanulok másoktól, és minden lehetőséget megragadok, hogy a lehető legjobb lövővé váljak.

Ez a ShotKam egyik legfontosabb tanítása számomra: bármilyen régóta is lősz, mindig van valami új, amit megtanulhatsz.